Napjainkban a szelektív hulladékgyűjtés, mint fogalom meghatározza életünket.  Évről-évre emelkedik azon magyar lakosok száma, akik környezetükre odafigyelve, már szisztematikusan szétválogatva gyűjtik a hulladékokat.  A Nyugat-Európából átvett szelektálási folyamat hazánkban is egyre nagyobb térhódítást nyer.

„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog.
Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit.”

                                                      Mark Stevenson

A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás

A szelektív hulladékgyűjtés kifejezés annyit jelent, hogy bizonyos hulladéktípusok anyagfajta szerinti szétválogatása. Ezek az anyagok lehetnek: a fém, a fehér üveg, a színes üveg, a műanyag, a papír. A gyűjtést követően megkezdődhet a következő folyamat, ami nem más, mint az újrahasznosítás.

Maga az újrahasznosítás szó egy gyűjtőnév azon tevékenységeknek, amelyeknek célja, hogy a mesterségesen keletkező hulladékokat nyersanyaggá alakítsa át, és olyan újrahasznosítható anyagokat állítson elő, melyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Nem véletlen, hogy erre a tevékenységre a világszerte elterjedt angol „recycling” szót használják, mivel ez azt fejezi ki, hogy az anyagok környezetbarát körforgásáról van szó. Két fajta újrahasznosítási módszert különböztetünk meg. Az egyik az „upcycling” ,ami a felhasznosítást jelenti, a másik pedig a „downcycling” , tehát a lehasznosítás. Magyarán az eredeti anyaghoz képest milyen minőségi változás történt, pozitív, illetve negatív értelemben.

Természetesen az újrahasznosítási igény egyre növekszik a világban. Hiszen az ezen a szinten elmaradott országok próbálnak ebben a tekintetben is felzárkózni a nagyok mellé. A városok elsősorban az ivóvíz tisztántartását tartják fontosnak, illetve a természetes vizek megóvását. Ezután következhet a szilárd hulladékok megfelelő kezelése. Ezek mellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a szerves anyagokat is sok helyen szervezett formában gyűjtik, amit komposztálásnak hívunk.

Élenjáró államok

A szelektív hulladékgyűjtés élenjárói közé sorolható például az Egyesült Államok, továbbá a nyugat-európai nagyhatalmak, illetve a skandináv országok. Ugyanis Dániában és Svédországban a hulladékok megközelítőleg 90%-át úgy dolgozzák fel, hogy azok újra felhasználhatóak legyenek.  

A fejlődés útja

Magyarországon a 2000-es évek elejétől kezdték el telepíteni a hulladékgyűjtő szigeteket. Itt meg kell említeni egy fontos és lényeges különbséget, hiszen léteznek úgynevezett hulladékgyűjtő udvarok is, ahova csak és kizárólag veszélyes hulladékot lehet szállítani. Például száraz elemeket és elhasznált akkumulátorokat. Ezeknek az udvaroknak meghatározott nyitvatartási rendjük van, és kevés helyen elérhetőek. Ezzel szemben a gyűjtőszigetek 0-24 óráig a lakosság rendelkezésére állnak, és önállóan használhatók. Alapjában véve öt ugyanolyan, de más-más színű (kék, fehér, zöld, sárga, szürke) konténert láthatunk minden egyes gyűjtőhelyen.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nemrég úgy határozott, hogy összevonja a fém és a papír hulladékok gyűjtését. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sárga, illetve a szürke konténerek bármelyikébe dobhatunk az anyagtípusnak megfelelő hulladékot. A döntést az FKF Zrt. azzal magyarázza, hogy ezáltal csökken az esélye annak, hogy az értékes fémdobozok megszerzése érdekében, az arra járók felborítsák a tárolókat.

Sokakban felmerült a kérdés, hogyha együtt gyűjtik ezt a két anyagot, akkor hogyan lesz ebből szelektálás. Nos, a kételkedőknek megadták a választ, ugyanis az FKF Zrt. kiadott közleményében ezt olvashatjuk: „Az ürítést követően különválasztják az egybegyűjtött hulladékot.”

Ami a számokat illeti

Természetesen a fővárosban, Budapesten van a legtöbb gyűjtősziget, hiszen a vidéki városokhoz képest itt keletkezik a legnagyobb mennyiségű hulladék. Eddig közel ezer tároló van elhelyezve Budapest határain belül.

A nagyobb városok közül még kiemelendő Nyíregyháza és Pécs. Előbbinél százötvenegy, míg utóbbinál százhetven hulladékgyűjtő szigetről beszélhetünk. Sajnos ez elég csekély szám, mivel ezer lakosonként minimum egy gyűjtőszigetre lenne szükség.

Makacs tények

Egy friss felmérés szerint, melyet az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés és a Stop.hu készített kiderül, hogy a magyar lakosság 67%-a gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékokat, 43%-a pedig a már hulladékká vált italos kartondobozokat is külön válogatja.

A kutatás eredményéből kiderült, hogy a magyar lakosok leginkább a papírt és a műanyagot gyűjtik szelektíven. Legkevésbé pedig az alumíniumot, illetve az egyéb hulladékokat. Persze ennek van egy másik oldala is, ugyanis az emberek azokat az anyagokat tudják szelektíven gyűjteni, amiből sokat használnak el a mindennapjaikban.

Részlet a kutatás szövegéből: „Magyarországon ugyan évről-évre nő a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége, a lakosság mégis átlagosan évente csupán 8-10 kg hulladékot gyűjt vissza fejenként, mely jócskán az Európai Unió 20 kg / fő / év átlaga alatt marad. Ehhez az is hozzájárul, ami a felmérés eredményéből is kiderül, hogy a megkérdezettek 52%-ához nem jut el elegendő információ a környezetvédelem e területéről. A felmérésben résztvevők 57%-ánál még mindig népszerű kifogásnak számít a gyűjtőszigetek hiánya vagy távolsága, noha a gyűjtőpontok mára közel 8 millió fő számára érhetők el közvetlenül.”

A felmérés rámutat arra a kellemetlen tényre, hogy jócskán le vagyunk maradva az Európai Uniós átlagtól, amely számhoz illene felzárkózni.

Nyilván ebben az alacsony értékben nagy szerepe van annak is, hogy az emberek nincsenek felvértezve a kellő információ bázissal. Itt lenne hatalmas szerepe a mindenkori kormánynak, hiszen egy nagy propaganda hadjárattal valószínűleg sokat lehetne lendíteni az ügyön.

A jövőre való felkészülés

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. gondol a jövőre és az újításokra is. Ezt jól mutatja, hogy Budapesten 2013. márciusában kezdték el kiépíteni az úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert. A kivitelezés megvalósítása érdekében összesen 5,1 milliárd forintot költenek majd, amelyből 4,3 milliárd forint uniós forrás. Az Európai Unió elvárása szerint 2015. január 1-ig minden budapesti társas- és családi háznál lehetővé kell tenni ezen szolgáltatást. A négyszázháromezer darab kukát folyamatosan helyezik el a fővárosban. A projekt keretein belül minden ház kettő gyűjtőedényt kap, amelyek kék, illetve sárga színű fedéllel rendelkeznek. Ezekben együtt lehet majd gyűjteni a műanyagot és a fémet, valamint külön a papír hulladékokat. Ezzel a tevékenységgel párhuzamosan megszűntetik majd a gyűjtőszigeteket, és azok helyére egy-egy konténert helyeznek ki az üveg hulladékok számára. Szintén az FKF. nagy beruházásához kapcsolódik még, hogy hatvan új sűrített földgázzal működő járművet is beszereznek, ennek köszönhetően kétszáz új alkalmazottra is szükség lesz.

A szelektív hulladékgyűjtésre való oktatást nem lehet túl későn elkezdeni. A lehető legkorábban, az óvodai nevelésben szerepelnie kéne, hogy a kisgyerekek minél előbb maguk előtt láthassák a jó példákat. A következő generációknak már úgy kell felnőniük, hogy tudatosan bánjanak a hulladékokkal, hiszen csak úgy lehet megóvni lakó környezetünket, ha tudatosan, célirányosan cselekszünk és gondolkodunk. Magyarország hosszú idő után elindult a fejlődés göröngyökkel tarkított útján, és remélhetőleg a végén majd mindenki büszkén vállalhatja az elért eredményeket.

„A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt.”

                                                                  T. Ansons

Forrás: iksznet.hu greenfo.hu Képek forrása: fastcoexist.com rakosmente.hu

*A cikk az értünk.hu oldalnak is íródott.*