Bár sokan félnek a nagyvárosi bringázástól, azonban Budapesten szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a BKK járatain való döcögés helyett, a bringával történő suhanást választják. De vajon mostanság tényleg jó dolog itt tekerni?

Napjainkban Budapest utcáin egyre jobban érzi magát az ember, ha biciklire pattan. Persze ehhez a háttérben rengeteg munkára, ötletre, innovációra van szükség. Fővárosunkban a bringával közlekedők száma szemmel láthatóan (is) hónapról-hónapra növekszik. Ha nincs ítéletidő, akkor nem telhet el úgy perc, hogy ne láss minimum egy kerekest a Múzeum körúton, vagy akár az Andrássyn. Gondolom most jönnek a „ja persze, jó vicc” szintű megjegyzések, úgyhogy részben ezért is érdemes  bizonyítékokkal alátámasztani mindezt. A Budapesti Közlekedési Központ és a kerékpáros forgalomszámlálók hathatós segítségével igazán átfogó, és egyben meglepő adatokat kaptunk.

Az eredmények lényegesebb információi:

• Az előző időszakhoz képest ugrásszerűen növekedett a biciklisták száma a Kis és Nagykörút által lefedett területeken.
  
  
• A belső kerületek forgalma hatványozottan nőt, míg a külső városrészekben nem figyelhető meg nagyobb változás.
  
  
• A rakparti szakaszokon egy irányba 2000-en, míg a Gellért-térnél 3200-an tekernek egy átlagos napon.
  
  
• Budáról Pestre a Lánchídon egy nap 1450 kerékpáros kel át.
  
  
• Az Andrássy út kerékpársávján irányonként 1300-an gurulnak.

Az adatok láttán jogosan merülhet fel bennetek a kérdés: Ha ilyen ütemben nő a bringások száma, akkor az infrastrukturális fejlesztések is hasonló tempóban haladnak?

Nos, ez az a kérdés, amire nem lehet egyértelműen válaszolni. Ugyanis szinte minden hónapra jut egy-egy kisebb vagy épp nagyobb újítás. Persze, azért ez mégsem az a tempó, amire mi jóízűen csettintenénk. Gondolok itt a kerékpártárolók bővítésére, vagy bizonyos buszsávok kerékpáros piktogrammal való ellátására, és (ami sokak kényelmére szolgál) az egyirányú utcák bringázhatóvá tételére. Ez az utolsó dolog különösen jó, mivel képzeld csak el, ha le szeretnéd vágni az utat, de ott kukucskál egy behajtani tilos tábla… Viszont ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy ne kelljen több háztömböt kerülnöd, és befordulhass az autósokkal szemben például a Dob utcából Rumbach Sebestyén utcába a Gozsdu mellett. Hát nem menő?! Csak aztán figyelj, és ennek örömére ne csapj a levegőbe két kézzel, mert csúnya perec lesz belőle.

Hasít a közösségi bringa

A fővárosban nemrég megvalósult az eddigi legnagyobb kiterjedésű beruházás, a budapesti közbringa rendszer, röviden csak Bubi. A 76 gyűjtőállomás és az 1100 zöldalma (vagy zöldborsókrémleves?) színű kerékpár annak ellenére, hogy a hosszas tesztelések során mennyi kritikát és félő pillantást kapott, nagyon is jól működik. Sőt! A rendszer már javában túl van a 100 ezredik bérlésen, ami valószínűleg még a fejlesztőket is meglepte. Ehhez a nagy számhoz hozzátartozik az is, hogy a szeptemberi indulás után a MOL Bubit kedvezményes jegyekkel (amely díjszabás az év utolsó napjáig érvényben lesz) lehetett igénybe venni, illetve, akik a teszt időszakban részt vettek, azok féléves bérletet kaptak ajándékba. Köztük én is.

Ez a járgány a belvárosra, a turistákra, és a munkába igyekvőkre lett kalibrálva. Szerencsére ők előszeretettel gurulnak is vele, miközben megcsodálhatják a város legszebb pontjait.

Vélemények

Mindig érdemes másokat is meghallgatni, főleg akkor, ha egy olyan témakörről van szó, amihez sokunknak köze van. Így az „utca embere” helyett, olyan srácok véleményére voltam kíváncsi, akik közlekedési eszközként használják a kerékpárt. Kérdéseim a város bringázhatóságára, a Bubi projektre, illetve a Nagykörút fontosságára irányultak:

- Kristóf Anti (27) - Előre jelzem, a válaszom szigorúan szubjektív, imádom Budapestet és a bringázást is. Jó látni, hogy évről-évre sokkal többen ülnek biciklire, egyre több használható út is van. Úgy látom, hogy néhány szűk keresztmetszet, kiemelt problémaforrás megszüntetésével az egész budapesti közlekedést lehetne segíteni.

Nem használtam a Bubit. Aminek nagyon örülök, hogy sokan használják már a kezdetektől.

A Nagykörút és a hidak bringázhatósága kiemelten fontos lenne. Számomra még most is elképesztően kevés a biciklitárolók mennyisége. Ezek nagyon fontosak a budapesti közlekedésnek, nem csak nekünk hiányoznak, hanem a gyalogosoknak, autósoknak is. Fogalmam sincs mennyi idő kell, 1-2 év alatt meg kellene oldani ezeket a problémákat.

- Kondor Gergő (19) - A közlekedés tűrhető, bár akad egy-egy autós, aki nem éppen figyel oda a kétkerekűvel járókra… A centizésekről nem is beszélve. Én leginkább a taxisokkal állok hadilábon.

A közbringa rendszert még nem próbáltam ki, de szerintem megfelel a célnak.

Nekem például hiányzik az, hogy nem minden hídon lehet átcsavarogni. De ami jobban aggaszt az a Budai rakpart kerékpár/gyalogos "járdája". A járókelők színpadnak érzik a terepet, és össze-vissza táncolnak előttem. Szerintem a legfontosabb a bringás közlekedést az útra terelni, vagy minimum a gyalogosoktól elkülöníteni.

 - Szőke Attila (24) - Mivel én már több éve kerékpározom, nekem teljesen megszokott a környezet, és a velejáró nehézségek, veszélyforrások biztonságos elkerülése. Ha valaki nincsen hozzászokva a városi forgataghoz, akkor igencsak rossz itt közlekedni, hiába a kerékpárutak. Bár úgy hiszem, egy igazi kerékpáros megküzd ezekkel a bajokkal, és a város adottságait előnyére tudja fordítani!

A Bubitól nem voltam elragadtatva, de lehet csak túl nagyok az elvárásaim a kerékpárokkal szemben. Maga az alap ötlet, hogy kerékpárt lehet bérelni és A-ból B pontba el lehet jutni vele, az szerintem nagyon is jó, de a kerékpárok valami borzalmasra sikerültek.

Úgy érzem, hogy a Nagykörúton hatalmas szükség lenne a megkülönböztetett sávra, hiszen ez a rész a város egyik fontos pontja, és nagyon veszélyes jelenleg ott kerékpárral közlekedni. Néhány hídon előnyös lenne a kerékpársáv kiépítése, gondolok itt a Szabadság és a Petőfi hídra. Véleményem szerint ezen dolgok tervezése és megépítése a kerékpárosok részére még hosszú évekig eltartanak majd...

Ha nyeregre pattansz, ezekkel találkozni fogsz

Budapesten több mint 187 km kerékpáros útvonal áll a rendelkezésünkre. Személy szerint én nagyon szeretem a rakparti szakaszokat, hiszen a Duna lágy szellője mellett a kilátás is egyedülálló, és még forgalmi dugó sincs. A Műszaki Egyetemtől pikk-pakk eljuthatsz a Margit hídig, ha pedig a Széll Kálmán tér felé lenne dolgod, akkor a Batthyány tér után a Kacsa utcára fordulva tudsz tovább haladni a kerékpársávon. Viszont ezeken a részeken érdemes odafigyelni, mivel sokan sétálnak, nézelődnek, és bármelyik pillanatban beléphetnek eléd, vagy már alapból a kerékpársávon álldogálnak. 

Amennyiben a Deákon van jelenésed, akkor a Szabadság hídtól a Múzeum körúton át végig suhanhatsz, azonban itt is van egy kritikus pont. Ez az Astoria, mivel a kereszteződés után rögtön szűkebb lesz az út, úgyhogy egy oldalra pillantással érdemes tájékozódni a gépjárművek helyzetéről. Ellenkező irányból jöhetsz a Nyugatitól, osztott kerékpársávon végig a Bajcsy-Zsilinszky úton.

Van egy pár óra szabadidőd, és nem akarsz unatkozni? Akkor íme pár tipp a feltöltődéshez

Első körben nem is kell messzire pedáloznod, sőt. A Gellért-térnél a hegy tövében ott van fent a sziklakápolna, nyugodtan tekerj, vagy told fel a bringád. A friss levegő napközben nem valószínű, de a panoráma le fog nyűgözni.

Ha van nálad pár finom falat, és kellemes környezetben fogyasztanád el, akkor érdemes eltekerni a Kopaszi gátra, vagy egy kicsit beljebb a Városmajor nagy parkjába. Ott akár még mókusokkal is találkozhatsz.

Inkább a hétvégékre ajánlanám a Normafát. A napfelkelték egészen gyönyörűek tudnak ott lenni. A feljutás sem bonyolult, hiszen a bicikliddel együtt utazhatsz a fogaskerekűn, ezáltal a hegymászást is megúszod. (A havi kerékpáros bérlet a BKK járművekre egyébként 540 forint.)

A háttérben folyamatosan dolgoznak a jobb körülményekért

Ez alatt egészen pontosan a Magyar Kerékpárosklubnál dolgozókat értem. Minden egyes nap azon fáradoznak, ötletelnek, miként lehetne minél jobb és kényelmesebb a magyarországi bringás lét. A szervezet élenjáró tagjai László János elnök, és Halász Áron, akit leginkább a Cycle Chic blog szerkesztőjeként ismerhettek. Ez a párosítás azért is nagyon jó nekünk, mert János konzervatívabb vonala mellett, Áron hozza a modern minden újításra nyitott hozzáállást. 

Nem mondhatni, hogy annyira sűrűn, de 3-4 havonta azért mindig előjönnek valami kis eseménnyel, felvonulással, ahol fontos bringás ügyekre hívják fel a figyelmet. Ilyen volt például a szeptember 22-i nagykörúti tekerés, ahol a törekvés egyértelmű: végre normális, mind a két irányra kiterjedő kerékpársávok létesüljenek. Hiszen gondoljatok bele mennyire patent dolog lenne a Margit hídtól egészen a Petőfi hídig egyértelműen megkülönböztetett sávon haladni. Ez lenne tehát a következő nagy lépés a város életében, reméljük Tarlós úr is hasonlóan vélekedik.

Fogalmam sincs miért, de valami miatt összekapcsolom az élhető város fogalmát a kerékpáros lehetőségekkel. Ha e tekintetben jó körülmények fogadnak minket az utcán, akkor egészen megmagyarázhatatlan módon elkapnak a pozitív érzések. , Amszterdam, Berlin, Koppenhága soroljam még? (és nem, ez nem csak azon múlik…) Nézzétek el nekem, de ez az én vesszőparipám.

Képek forrása: Kászon Tamás