Korán reggel kibújni az ágyból? Azt hiszem ismerős az érzés. Viszont mindezt, ha a pesthajnal kedvéért kell tenni, akkor már egészen más a helyzet. Ez Pest legmenőbb napindítója, immár hatodszorra.
Hajnalban általában nem szeret az ember kivánszorogni a szobából, mondván egy újabb nap, amit enyhén szólva is tompa állapotban kell elkezdeni. Egy hónapban egyszer szerdánként, azonban minden máshogy kezdődik.
Honnan is ered a sztori?
Ez az egész nem meglepő módon a kissé hóbortos Angliából indult. Ott gondoltak egyet, és a munkával járó stresszt megpróbálták egy kora reggeli lazulással enyhíteni. Az eseménysorozat neve Morning Gloryville. A kezdeményezés rövid idő alatt népszerű lett, és mostanra már világméretű hajnalozás lett belőle, hiszen számos világváros rendezett már ehhez hasonlót.
Nálunk egy fiatal társaság immár a hatodik reggeli bulit szervezte Pesten. A szervezők önkéntes alapon „dolgoznak” ezeken a különleges reggeleken. És ezt úgy teszik, hogy a lehető legjobban érezze magát mindenki, aki belép azon a bizonyos ajtón.
Három óra jutalom
Amikor elindulsz, és a napfelkelte sugarai az arcodat érik (na jó, csak majdnem) , akkor nem igazán tudod elképzelni, hogy te most egy buliba fogsz menni az Ankerbe. Pedig ez így történt, hiszen a pesthajnal eseménynek ez a lényege, miszerint nem hiszed el, de korán reggel te bizony pörögni fogsz, és a végén elégedett mosollyal pattanhatsz ki az utcára.
Egyelőre megfelelő méretűnek bizonyul az Anker klub
Már most többen kerékpárral érkeztek, és ez még csak február...
A Deák téri aluljáróból felfele sétálván szapora léptekkel elsuhan mellettem egy leányzó, kezében egy polifoammal, ekkor már pontosan tudom: ismét nem érek oda kezdésre, ráadásul még helyem se lesz az első körös jógához… A bejáratnál a hajnali „angyalok” mindenkit örömmel fogadnak, a nevem kimondása után mosollyal telt hangon érkezik a válasz: óh te masszázst is nyertél!
Ők azok. :)
A ruhatáras sorban állást követően tudatosult bennem az, hogy valóban egyetlen egy darab hely sincs már a placcon a jógához. Így nem tehettem mást, mint vártam, nézelődtem, és próbáltam egy-egy jó pillanatot elkapni a 6:45-ös etapból.
Az oktatók egyébként nagyon profin végzik a munkájukat, az úriember elől mutatja a gyakorlatokat, többször járkál és segít is. A páros hölgy tagja pedig középen állva mondja az instrukciókat, hogy a hátsóbb sorok is tökéletesen értesüljenek az aktuális gyakorlatokról.
Nem mindenkinek jutott hely a jógaszőnyeggé avanzsáló tánctéren.
Nyugi, itt reggeli is van, de még milyen!
A reggeli egyszerűen praktikus, és mégis igazán ínyenc. A korai falatokért az Anker klub kezeskedik, és próbálják mindezt a lehetőségekhez mérten kulturáltan tálalni svédasztalos formában. Az időben érkezők ezekből az ételekből választhattak: Snidlinges tojáskrém tészta kosárban, Mascarponés-prosciuttós tramezzini tekercs, Caprese croissant ruccolával, Joghurt müzlivel, Fahéjas zabkása, Friss gyümölcsök, Mini túrófánk lekvárral.
Becsületkassza működik, tehát mindenki annyit dob be a kis perselynek látszó tárgyba, amennyit jónak lát.
Aki esetleg elfelejtett volna reggelizni...
A különféle italok vétele a pultnál történhet, szigorúan alkoholmentes változatban, azaz teák, kávék, frissen facsart narancslevek jelentik a kínálatot. Speciel nekem a narancslé nagyon bejött, úgyhogy kettőt is lehörpintettem az event folyamán. De lehet legközelebb megpróbálkozom egy: rosé fröccsöt kérnék szépennel… :) Csak a hecc kedvéért.
Kávé, tea, narancslé, hogy minél gyorsabban észhez térj.
7:45 végre mehetek az előző nap megnyert masszázsra, ekkor vettem észre, hogy Anti barátom épp befutott, el is újságoltam neki fülig érő vigyorral a következő percek örömeit. A masszírozásra kialakított sarokban Vanda kezei közé kerültem. Igaz körülbelül csak 8-10 perc lehetett, de elképesztően jó érzés volt korán reggel a hát és a nyaki részekre kiterjedő kényeztetést kapni. Ezt követően még megtudtam tőle azt, miszerint ő valójában gyógytornász, ez pedig egy svédmasszázs volt. Illetőleg a Hold utcai egészségközpontban dolgozik.
A szerencsés nyertesek masszázsban is részesülhettek.
Anti barátom már a reggeliből falatozott, mikor viszontláttam. Kicsit átvettük a hangulatot, és kisvártatva mi is csatlakoztunk az időközben spontán megalakuló „parkett ördögei” csoporthoz. :) És bár eléggé elképzelhetetlen ez reggel 8-kor, de itt valóban táncolnak, buliznak az emberek, persze alkoholos befolyásoltság nélkül.
A nagy nyüzsgés közepette, amikor épp nyugodt pillanatában találtam az egyik főszervezőt, gyorsan megragadtam az alkalmat, és mellé suhantam.
Iván elárult nekem pár dolgot: Ezen a reggelen, már egészen magas 15 fős szervező brigád tevékenykedett. Természetesen mindenki önkéntes alapon jött és segített. Szponzor vagy támogató még nincs az esemény mögött, de a későbbiekben bármi megtörténhet. Nagyon örül, hogy hajnalról-hajnalra egyre többen jönnek, és érzik jól magukat. A jövőre nézve megemlítette, ha érkezik majd a jó idő, egy nagyobb dobást terveznek. Új külső helyszínek jöhetnek szóba, illetve egy még vagányabb terv is van. Ami bár fizetős történet lenne, de nem ám akárhol… egy dunai hajón!
Apropó új helyszínek, a magam részéről simán el tudnék képzelni akár a 4-es metró egyik menő állomásán is egy napindító bulit, vagy valami hasonló nem mindennapi ötlettel megspékelve.
Mikor már kellőképp kitáncoltuk lábainkból az álmosságot, jöhetett végre a jól megérdemelt jóga. Úgy tettünk, mintha gyakorta járnánk a test és lélekformálás eme változatára. Persze erről szó sincs, ennek ellenére büszkén befoglaltuk az első sort, és nagyon jó alanynak bizonyultunk. Az oktató próbál mindenkire figyelni, és nagyon segítőkészen odalép hozzád, ha épp rossz pozícióban végzed a mozdulatsort. Visszagondolva a régi tesi órákra nem hittem volna, hogy ennyire gyönyörű gyertyaállást tudok prezentálni… :)
Ismerősnek integetős.
A pesthajnalban az a legjobb, hogy itt bármennyire is ismeretlenül érkezel, a belépésnél ugyanolyan ismerősként fogadnak téged, mint akár csak egy régi barátot, a végén pedig ritkán tapasztalt érzéssel távozhatsz. Azt hiszem ezzel elmondtam mindent…
A következőre március 25-én kerül majd sor, amire már tudtok is regisztrálni itt.
Én már annyira várom a jó időt, hogy egy tavaszi kollekciós Zoe Phobic hátizsák is velem volt.
Hajnalozók hangja
Talán a legfontosabb tényező mindig a programon résztvevők véleménye, így hát nézzük ti hogyan vélekedtek a pesthajnalról:
Hány pesthajnalon vettél eddig részt, illetve tervezed-e a későbbiekben is a megjelenést?
Bali Nikolett:
Ez volt a második pesthajnal, ahová most februárban eljutottam és igen, mindenképpen szeretném folytatni ezt a hagyományt, mert imádom!
Illésy Éva:
Ez volt az első, de remélem az összes többire is el tudok majd menni! :)
Kolberg Helga:
Kettőn vettem eddig részt és igen, tervezek még menni rá.
Kristóf Antal:
Két pesthajnalon voltam, mindkét alkalommal nagyon jól éreztem magam, ráadásul javuló a tendencia. :)
Mi fogott meg a napindító buliban, miért szereted?
Nikolett:
Én alapvetően nagyon szeretek lustálkodni, számomra a nap reggel 9 előtt ritkán kezdődik el, és elég morcos tudok lenni, ha felkeltenek. Ezen szerettem volna változtatni azzal, hogy beletáncolom magam a reggelekbe (képletesen értve, eddig ugyanis nem volt még bátorságom a pesthajnalon való pogózáshoz), ráadásul vidékről járok fel, úgyhogy 4-kor kelek, hogy odaérjek az eseményre.
Éva:
Mert erős motiváció a reggeli kötetlen tánc! Szeretek bulizni, és ha ezt reggel is megtehetem az a legjobb. Ráadásul kávé, gyümilé és reggeli mellett, tuti ötlet!
Helga:
Az egész ötlet, mert Berlinből ismertem már, és örültem, hogy Budapest is elért arra a szintre. A legjobb a kreatív, változatos reggeli volt es a háttérben a Vuk c rajzfilm lejátszása Meg az egész közeg az életvidám emberek
Antal:
Jófej, laza társaság, könnyed reggeli tánc, a végén pedig jóga gyönyörű csajokkal. Kell ennél több korán reggel?
Mi az, amit változtatnál rajta? Plusz milyen új helyszíneket tudnál elképzelni?
Nikolett:
Hm, nem is tudom. Tetszik nekem úgy, ahogy van, és egészen biztos vagyok abban, hogyha változik is valami, az pozitív irányba történik majd. A helyszínekkel kapcsolatosan annyit jegyeznék meg, hogy én személy szerint rettenetesen örülnék annak, ha az Ankerből kiszakadva nagy és tágas helyeken kerülne megrendezésre az esemény, akár kerthelyiségekben is. Jön a tavasz!
Éva:
Gyakrabban rendeznék ilyet, és szerintem a helyszín szuper. De pl. Szimpla, vagy bármelyik másik szórakozóhely is jó lenne.
Helga:
Változatosabb zenéket (újabbakat) játszanék le, több reggelivel készülnék, hogy aki később érkezik ne csak egy szem gyümölcsre leljen. Lehetne gyümölcsturmix, shake, saláta tálakat is csinálni. Illetve van még több ötletem, de azokat megtartom magamnak hátha a jövőben én szervezek egy hasonló eseményt. :) Ja helyszín? Open air location picknick formában Margitszigeten pl. abszolút jöhet.
Antal:
Ha az idő engedi mindenféleképpen szabadba vinném, ahogy az eredeti (ha jól emlékszem) londoni koncepció is szabadtéren volt.
Élő zenének örülnél?
Nikolett:
Lehet, de őszintén szólva nem tartom esszenciális kérdésnek az élőzene hiányát a pesthajnalokon.
Éva:
Nem kell élőzene, jobb volt így, és nagyon változatos. De, ha lesz, akkor is megyek, totál lelkes vagyok. :)
Helga:
Persze mindenféle zenét szeretek, bár egy dj vagy playlist jobban megfelel az emberek különböző ízléseinek.
Antal:
Most komolyan ez kérdés? :)
Aki eddig még nem volt ilyenen, annak mit mondanál, miért érdemes eljönnie?
Nikolett:
Mindenért, amit a pesthajnal képvisel! A közösségért, a vidámságért, a színekért, az emberekért, a reggeliért... mindenért!
Éva:
Mert feltölt, mert teljesen kötetlen, és csupa mosolygós ember van ott, ráadásul sok mindent lehet csinálni (masszázs, jóga, tánc,"mozizás", beszélgetés, evés-ivás...) És mert olyan jó…
Helga:
A hangulat miatt, hogy vannak még itthon is mosolygós emberek, és szinte ingyen tele energiával indíthatják a napot.
Antal:
Nézze meg a képeket és videókat, egy kép többet mond ezer szónál.
Amíg nem tudtál a pesthajnalról gondoltad volna, hogy ennyi mosolygós emberrel fogsz találkozni korán reggel? :)
Nikolett:
Eszembe sem jutott. Nem szeretem a morcos embereket sem reggel, sem délután, szóval felüdülés volt részt venni egy ilyen eseményen. Hiánypótló!
Éva:
Mivel magam is elég pozitív és mosolygós vagyok, ezért gyakrabban veszem észre a mosolygós embereket,de itt kimondottan feltűnő volt a sok mosoly, és olyan jó volt!
Helga:
Nem igazán.
Antal:
Erősen reméltem, titkon legbelül éreztem... :)
Akkor is jönnél a buliba, ha fizetni kéne a belépőért?
Nikolett:
Lehet, hogy egyszer kipróbálnám, mennyiben változott a pesthajnal lényege, miután fizetőssé tették, de nem gondolom, hogy szükséges lépés volna belépőt szedni a látogatóktól. Jelenleg remekül működik a becsületkasszás verzió, én legalábbis így látom, aki pedig szeretné költeni a pénzét, az az aktuális helyszín kínálatából kedvére válogathat. Szerintem ez így teljesen korrekt.
Éva:
Eredetileg is azt hittem, hogy kell, de akkor is mentem volna naná! :)
Helga:
Attól függ mennyit.
Antal:
Persze, simán. „nincsen ingyen ebéd”.
Hogy milyen is a buli reggel 8-kor?! Nézzétek meg:
Pesthajnal #6 hangulat from Tamás Kászon on Vimeo.
Fotó: Kászon Tamás
